Kaptunk ma egy kommentet. Olyan volt a tartalma, hogy rögtön kitiltottuk, mert természetesen nem kötelező elviselnünk minden tahóságot. De azért azt éreztük, hogy érdemes mégis közölni, mert jól példázza, amit mindenki kénytelen átélni, aki a terhességhez hasonló kényes ügyekbe keveredik.

A komment jól mutatja, hogy az emberek mennyire hajlamosak a moralizáló agresszióra, ha szokatlan gondolatokkal találkoznak és hogy milyen szívtelen szemét dolgokat képesek mondani embereknek, csak mert azt hiszik, nekik van igazuk.

Mi bajod van azzal, hogy az emberek édes kisbabámnak nevezik azt a kis lényt akit a szívük alatt hordanak??? Szerinted MIT gondolnak az olvasóid mennyi szeretet árad belőled a leendő gyermeked felé, akit magzatnak hívsz, akit előre eldöntve megfosztod a legfontosabb tápláléktól, önző módon? Milyen férj az, aki lebeszéli a feleségét a szoptatástól??? Gondolom külön szobába fogjátok "tartani", nehogy szegény megzavarja a nyugalmatokat éjszakánkent, csak el ne felejtsétek hagyni hogy átsírja az éjszakát, mert abból hamar tanul!!!! Őszintén neeem szeretnék a gyermeketek lenni!!! Körülmetélni egy újszülöttet??? Neeem kell diplomásnak, kutatónak meg istentudjaminek lenni ahhoz, hogy a józan ész vezéreljen!!! Egy 8 általánost végzett kisebbségi nagyobb szeretetben készül a baba fogadására és nevelésére, mint ti. Én a helyében butaságokról nem büszkélkednek egy külön erre szánt blogban.... Sok szerencsét. Kapj te is annyi jóságot, odafigyelést, szeretetet, és táplálékot, mint amilyet te tervezel és már jelen pillanatban is adsz a pici babádnak...

Van benne gúnyolódás, hazudozás, félreértés, alig eufemisztikusan megfogalmazott cigányozás, vallási érzékenység teljes semmibevétele (lásd körülmetélés), meg mindenféle válogatott sértegetés, tömény rosszakarat.

Mondhatnám, hogy mélyen megbántott minket, de nem ez a helyzet. Persze, nem esik jól ilyeneket olvasni, de ugyanakkor nehéz is teljesen komolyan venni valakit, aki ezt bírja mondani egy blogról, amely információhegyekkel szolgál nehéz helyzetben lévő, tanácstalan embereknek (a vetélés utáni vizsgálati lehetőségekről, eredményekről, a Down-szűrés részleteiről, amniocentézisről, ultrahangról, magzati méretekről, a laboreredmények értelmezéséhez szükséges fogalommagyarázatokról, terhesség és macskatartás kapcsolatáról stb.), miközben őszintén beszél a személyes problémáinkról, anélkül hogy téríteni próbálna. Tényleg, a szeretethiány jut az eszébe valakinek egy blogról, ami tele van a legszemélyesebb szorongásainkkal, a kétségbeesett erőfeszítéseinkkel, hogy miként kerülhetnénk el egy újabb vetélést, ami tele van a várakozás minden örömével és bánatával, minden bizonytalanságával? Jaj, ugyan már. 

Egy korábbi bejegyzésemben írtam, a terhesség témája mennyire előhozza az emberekből legsötétebb oldalukat, a vallási fundamentalistát és a babonás rettegőt. Hát tessék. El lehet olvasni a fenti kommentet. Benne van minden, ami taszító abban, aki hittételekkel való azonosulással méri a szeretetet és az emberi méltóságot. Valahol egy kicsit sajnálom az illetőt, biztos nagyobb kielégülést okozhat neki, ha olyanokkal szemben alkalmazhat bullyingot, akik magányosak, kiszolgáltatottak és akiknek könnyű fájdalmat okozni. Na, azért olyan nagyon nem sajnálom. Van épp elég ember, akit kínozni lehet. Majd talál magának alkalmasabb áldozatot.