Mikor eldöntöttük, hogy készen állunk egy kisbabára, nőgyógyászom tanácsára korábbi inzulinrezisztencia gondok miatt elmentem egy ismétlő vizsgálatra (terheléses cukor és inzulinvizsgálatra) egy magánlaborba, miután egyeztettem ettől az endokrinológussal. Be kellene építenem ide egy forintszámolót, ami pereg, ahogy leírom az orvos, a labor, gyógyszer vagy a konzultáció szavakat. Lehetséges, hogy ez moo pointnak hangzik az olvasóknak, de átlagkeresetűekként nekünk ez igazán problémákat okoz.

Nőgyógyász: 12.000 Ft

Endokrinológus: 15.000 Ft

Terheléses cukor és inzulinvizsgálat: 12.000 Ft

Kiértékelés után felírt gyógyszer: Merckformin 2 hónapra: 1.700 Ft

Peteérés serkentő gyógyszer, hogy hamarabb összejöjjön a baba: Inofolic 3 havi adag 15.000 Ft

Terhességi tesztek két hónapnyi ciklusvégre: 10.000 Ft

Az első hónapban még nem sikerült a bébi, mai eszemmel nevetségesnek tartom, de annyira elkeseredtünk, hogy a második hónapban már nem is teszteltem menzesz előtt, sőt észre sem vettem, hogy késik. Késett. Terhes voltam.:) Elmentem a szokásos magán nődokimhoz (L.B.), akiben akkorát csalódtam, hogy leesett az állam. 6 hetes embriót HASI uh-val próbált bemérni és 5 perc után kiküldött, hogy "ez még semmi, jöjjön vissza" (ő hívott a 6. hétre). Egyébként is csalódott vagyok a dokiban, mert túl sok időpontot ad embereknek és pörgeti őket, mint a szél, jellemzően legalább egy óra késéssel. Nekem nem erre van szükségem, főleg nem 12 rugóért.

Másnap irány a kerületi SZTK, hogy megnézzük a babát újabb képen. A doki a rendkívül türelmes, kedves, korrekt, de nem tenyérbemászó, és nagyon informatív C.P. volt. Méhemben felpuhulást látott, és embriótelepet, embriót nem, szívet nem. Ekkor eldöntöttem, hogy hozzá járok majd terhesgondozásra, és a Maternitybe is bejelentkeztünk, mert ott szeretnénk majd szülni. (A legfontosabb szempontjaink között van, hogy Aldric velem lehet napokig, kényelemben vagyunk, van vega menü, és hogy kapunk számlát, nem borítékokat tömünk emberek zsebébe.)

Teltek a napok, aztán egyszer vérezni kezdtem egy hétfő reggel, délutánra már rendes vér jött, szaladtunk az SZTK-ba, ahol a doki Rutascorbint írt fel (1000 Ft), ami tulajdonképpen C-vitamint tartalmaz, segít a vérzés átvészelésében. Ez a 9. héten történt, azt mondta, nagyon gyanús neki, hogy nem lát még embriót, és nincs szívműködés, de lehet, hogy nem peteéréskor fogant a pici (szerencsére nem tudjuk megmondani mi sem, mikor fogant, mert szeretünk együtt lenni).

Volt szerdára előre lefoglalt időpontunk a Maternitybe (30.000 Ft), ahol láttak 6 hetesnek megfelelő embriót a méhemben, a vérzésre írtak fel Utrogestant, a fájdalomra pedig Algopyrint. (2000 Ft+1000 Ft). Még aznap elvetéltem, iszonyatos fájdalmak között, az utcán. Szerencsére a vért felszívta a rajtam levő ruha (úgy, hogy nem látszott) és csak odahaza jött ki a végeredmény. Betelefonáltunk, azt mondták, menjek vissza, de valószínűleg elég csak a pihenés is, mert csak valami vér lehetett. Hétfőre kellett volna egyébként is visszamennünk uh-ra, de végül nem bírtuk és pénteken ismét SZTK. Ott a doki teljesen bezáródott méhet látott, és terhességnek semmi jelét. Szerencsére magától teljesen kiürült az első babánk, hálás vagyok neki, egész életemben az leszek. Az ok: ismeretlen, valószínűleg egyszerű kromoszómahiba. Vizsgálatok nem javasoltak. Egy vetélés nem vetélés.

A doki az első menzesz megvárását javasolta és az Utrogestan elhagyását, így tettünk mindkettővel.

A következő poszt a kivizsgálásaim közül a hormonsor+vérkép vizsgálatról és annak kiértékeléséről és a gyógyszerekről szól majd.