A 24. betöltött hét a valós határideje annak, amikortól az esetleges koraszülést 47%-os eséllyel élheti túl a magzat. Ez nem tűnik soknak, de ez a százalék a múlt héten még csak 17 volt! Micsoda változás!:) Még 10 hét kell ahhoz, hogy ugyanannyi esélye legyen rá, mint annak, aki normális időben jön világra.

A császáromig még 14-15 hét van, ha minden normálisan alakul.

A 24. hét eseményei:

Voltunk a Maternityben bejárni a szülészetet. Tetszett. Ebben a bejegyzésben meg tudjátok nézni, hogyan működik ott egy szülés+ az azt követő 2 nap, miket kell bevinni, miket ehetek, stb.

Vérzik az orrom. A terhesség eleje óta véres orrfújáskor az orrom. Talán még nem(nagyon) említettem, mert a Fraxiparine mellékhatása is lehet, de a sima terhességben is teljesen normális dolog lenne. A nyálkahártyák elgyengülnek, könnyebben pattannak meg erek. Orrfújáskor alvadt vér és sima vér szokott jönni minden alkalommal, de rendes folyós vér még eddig nem volt. Nem egy nagy gond - bár, nem tudom a kukánkat túró hajléktalan miféle embereknek gondolhat minket - de azért csak megemlítettem.:)

Fájt egyszer a derekam és a hasam. Amikor kiszaladtunk ebédelni, és visszafelé tartottunk, hirtelen úgy éreztem, leszakad a derekam és a hátam, és elkezdett fájni a hasam. Persze, a hasam kifejezés nem elég pontos. Nem tudom megmondani, alul vagy felül fájt-e, és hogy hová sugárzott és hol volt helyileg. Ha leültem, sokkal jobb lett. Amíg mentünk visszafelé a munkahelyre (kb. 5 perc), úgy éreztem, hogy állandóan pukiznom kell, de mégis valahogy furcsa érzés volt. 5 perc múlva leültem a buszon, és rögtön elmúlt, mikor leszálltunk, már semmi sem volt. Aztán bementem a munkahelyemen a mosdóba és spoiler alert! elképesztő mennyiségű széklet jött ki belőlem, hasmenésszerűen, de nem folyékonyan. Pisiltem is egy csomót. 

Azt hittük, ezentúl így marad a derékfájás, de végül nem így történt. Bár hétfő óta hordok hastartó pántot, amiben sokkal könnyebben telnek a napjaim. Sőt, igyekszünk sétálni 2-3 km-t is egy nap, sokszor megállunk, de nagyon tetszik a mozgás. Ennek örömére itt van Nektek egy kép egy modellről, aki sosem volt terhes, csak még várólistán van a lengőborda eltávolító műtéte, és hordja a hasfogómat:

A magzat nagyon aktív, de néha mégsem az. Mostanában azt hittem, hogy megfigyeltem a magzat alvási ciklusát, de ez nem igaz. Mégsem olyan egyszerű ez. Volt egy időszak, amikor ő ébresztett 6 körül, tegnap azonban még 8-kor sem volt ébren. Pánik. Aldric olvasott neki és beszélt hozzá, amikor elkezdett rugdosódni végre, de aztán megint kuss volt egy jódarabig. Ám, az egész délutánt betöltő konferencián...szétrugdosott, ha mély férfihangot hallott, az egyik előadáson távolabb kellett ülnöm a pulpitustól.:) Amire én következtem, úgy délután 5 felé, addigra már kifáradt és végigaludta.:)) 

Viszont, felírtam a kelengyelistára, hogy kis kozmetikai tükröt kell vennünk, amivel folyamatosan figyelhetjük a már kinnlevő gyerek lélegzetét, akkor is, ha van légzésfigyelőnk:))

Furcsa ez, mert ezen a héten volt egy pánikrohamom. Egyedül voltam otthon és a magzat forgott, rugdosott, dugta a fejét jobbra-balra. Halálfélelmem lett, hogy meg fog ölni. Nevetségesen hangzik, de tényleg ezt éreztem. Aztán pár perc múlva már azt, hogy oké, most meg nem mozog, tuti meg kell szülni. El fogok vérezni a szülésen a Fraxiparine miatt. Tuti. Aztán egy perc múlva arra jutottam, hogy nem, biztosan él, és majd rendes időben császároznak. Majd egyből bevillant, hogy úristen, lesz egy gyerekünk, mit kezdünk vele.:))) Majd hazaért a férjem, és megnéztünk egy részt a Buffyból, ami mindig megnyugtat. A kereszt jó legalább valamire: elriasztja a még a vallásnál is veszélyesebb gyilkos vámpírokat.

Influenzaoltást kaptam. Erről olvashattok az előző bejegyzésben. Mindenki, aki terhesen még antibiotikumot sem szedett volna, fordítsa el most a fejét.:)) Vagy: beszéljen egy tényleges orvossal. De vigyázat, ha homeopátiás bogyókat és gyógynövényteát ajánlj az orvosotok, akkor egy kannibál törzs sámánjánál jártok, le kellett volna időben szállni arról a gépről, igaz?:)

Megszólítottak IDEGENEK, kihasználva, hogy egyedül vagyok az orvosi rendelőben, Aldric nélkül. Pedig olvasást tettettem, de mivel ebook volt nálam, biztosan azt hitték, hogy csak egy kaleidoszkóp.

• Azt mondták, "minek hord maszkot, úgyis elkapja tőlünk", én normálisan ennyit mondtam: "engem megnyugtat, és csak ez számít".
• Aztán, kérdezték, mi lesz a neve. Azt hazudtam, hogy még nem tudjuk. Erre értetlenkedtek, hogy "dehát olyan gyorsan elröppen". Én erre gondoltam: "nevetséges, hogy ezt azok mondják, akik ráérnek egy napig ülni az orvosi rendelőben egy vérnyomásmérésért.", de nem mondtam semmit, csak mosolyogtam.:)
• Aztán, azt is mondták, hogy a gyerek nem úgy jön ám, hogy kigondolod és megfogan. Ezt nem értettem, talán arra célozgattak, hogy öreg vagyok második gyerekhez? Amúgy, nálunk mindkét zigóta úgy lett, hogy kigondoltuk és lett. 
• Az egyik 50 körüli nő mondta nekem, hogy milyen kövér az asszisztensnő, jó, hogy ő nem így néz ki. Én felháborodásomat leplezve elvicceltem a dolgot azzal, hogy ki tudja, én hogy fogom kinézni, miután a gyerek kijön belőlem. Mire ő azt mondta: az teljesen más. Aztán én félrenéztem. Eszembe jutott a feminizmus fő tanítása: az elnyomó rendszer azért maradhat fenn, mert a nők egymás ellen fordulva tartják magukat megalázott szerepben. Mennyire igaz.

Simogatták a hasamat.  Három kolléganő, akiket nagyon szeretek, megsimizte a hasamat. Nem a puncim felé, hanem fentebb, bár...a mellem környékén, de hát ugye közbülső nagyon nincsen. Furcsa, mert egyáltalán nem zavart. Szeretem én is simogatni, Aldric is. Bár lehet, hogy csak egyszeri alkalom volt. Amúgy nem értem, miért simogatják, én sose éreztem erre kényszert, de mások szeretik a rántott karfiolt is, szóval...

Vettünk a babának cuccokat! 

• egy star warsos yodas ujjatlan bodyt
• 2 sima fehér ujjatlan bodyt
• babakocsira tehető műanyag játékot
• mosdókesztyűt az első napokra
• egy tipegőt (rugdalózót)
• két pár kis kesztyűt, egyik ismerősünk, Á. ajánlása alapján, aki mondta, hogy a lánya szétkaparta volna magát a kórházban és utána a körmeivel, ha nincs a kesztyű.

Egyébként két védőnős sztori is eszembe jutott. Az egy másik Á. mesélte, hogy a védőnő a gyerek 2 hetes korában mondta, hogy "na, most már le lehet vágni a körmeit", ekkor ez a másik Á. azt gondolta magában: "ja, eddig nem szabadott volna?:D". A másik pedig első Á-val történt, akinek a védőnője szintén 2 hét után említette, hogy "ma egy negyed órás sétát már lehetne tenni", első Á. meg ezt gondolta magában: "vajon milyen messze is van a Sziget, ahol 1,5 hete voltunk 1,5 órát sétálni?":D

Jövő héten:

• beoltják Aldricot influenza ellen (nagyon fontos, mert be szeretne velem költözni a kórházba, nem lehet influenzás!)
• megyünk a védőnőhöz, valamiért. Nem tudjuk, miért, de hívott. Megkérem majd, hogy írjon a várandós gondozási könyvembe. (Basszus, ez még mindig szörnyen hangzik, mintha macska lennék...)
• 2. trimeszteri vérképet csináltatok és TSH-t méretek