101. Két lábon járó disznósajt
A 101-es bejegyzés nem véletlenül szól arról a csapdáról, amit a hormonok és a várandósság jelent. A 101-es szobába bezárva éled a mindennapokat, amelyek csakis az evés körül forognak.:) Legalábbis én...
Az első trimeszter napi hányással telt, és ennek ellenére is zabálással. Azt olvastam fórumokon, hogy semmit sem tudnak legyűrni, mert úgyis kihányják. Én viszont igyekeztem a hányásból a legjobbat kihozni. Remek bulimiás lennék, mert végig csodás érzés volt, hogy BÁRMIT ehetek, következmények nélkül. És nem úgy, mint ahogy azt egy Christina Applegate-féle 0-s méretű modellcsaj kamuzza a tévében, én tényleg bármit és bármennyit ehettem, hiszen úgyis kijött.:)
Bár, az elején csak a parasztreggeli alapot kívántam (az ...